Kávéfőzés
(Variációk kávézásra)
Zaj-szökte morajló mozdulat
volt minden kortyában,
mikor még halványló lélekként
feszültek torkának.
Egyetlen kockányi adott ízt
kávéja mérgének,
s árnyékként repültek felszínre
megtépett térképek.
Zaccfolttól ragadós cipője
varrása szétszakadt,
bőrébe befolytak múlt nélkül
kallódó szélszavak.
Lüktetett tovább a jelenben
keserű ízével,
s bögréje szélére kenődött
rúzs volt az ítélet.
Asztalán egyedül álldogált
mindig a reménye,
szilánkos-füstgyűrűs mámorát
egyenként felélte.
Ám kiürült holdíves hajnalon
délibáb-doboza,
keresve másikat elolvadt
megfakult mosolya.
Két kanál kávékrém-porillat
keringte dallamát,
s csészéje oldalán részegen
oldott a kattanás.
Mézédes kávészem harsogott
koffein-ébredést,
végtelen éjszaka zamata
"holvolt"-ból élre tért.
* * *
Mióta hajnaltól hajnalig
tart ez a pillanat,
lágyerős fekete aromát
kerget a pirkadat.
Édeskés tejszívbe forran a
legbelsőbb gondolat:
"Veled a reggeli kávé is
szerelmet mondogat!"