Kávéfőzés

(Variációk kávézásra)

 

Zaj-szökte morajló mozdulat

volt minden kortyában,

mikor még halványló lélekként

feszültek torkának.

 

Egyetlen kockányi adott ízt

kávéja mérgének,

s árnyékként repültek felszínre

megtépett térképek.

 

Zaccfolttól ragadós cipője

varrása szétszakadt,

bőrébe befolytak múlt nélkül

kallódó szélszavak.

 

Lüktetett tovább a jelenben

keserű ízével,

s bögréje szélére kenődött

rúzs volt az ítélet.

 

Asztalán egyedül álldogált

mindig a reménye,

szilánkos-füstgyűrűs mámorát

egyenként felélte.

 

Ám kiürült holdíves hajnalon

délibáb-doboza,

keresve másikat elolvadt

megfakult mosolya.

 

Két kanál kávékrém-porillat

keringte dallamát,

s csészéje oldalán részegen

oldott a kattanás.

 

Mézédes kávészem harsogott

koffein-ébredést,

végtelen éjszaka zamata

"holvolt"-ból élre tért.

 

* * *

 

Mióta hajnaltól hajnalig

tart ez a pillanat,

lágyerős fekete aromát

kerget a pirkadat.

 

Édeskés tejszívbe forran a

legbelsőbb gondolat:

"Veled a reggeli kávé is

szerelmet mondogat!"