Buborékszoba
Kezdőlap
>
Versek
>
Bárányfelhő
Bárányfelhő
Bárkámban ültél és vittelek a cirrusokon túl a Holdra.
Álommanók kocogtak el mellettünk útközben, s kis zsákjukból
Ránk szórták a mennyei mámort. Illúziókba hullva s forrva
Áthatotta lényünket ez az édeskés pillanat. Hátulról
Nyújtottad kezed felém és kérőn aurámba kapaszkodtál.
Féltél, hogy a mélybe taszíthat minket a fénysebes forgatag, s
Elmulasztjuk a szivárvány ébredését... Túléltük a sodrást.
Lábujjhegyen libegtünk aztán át a kikötőn, a holnapba.
Harmatcseppek hulltak alá, de nekünk nem kellett az esernyő.
Őrült fúgát zengett az ég, s elkúszott fejünk fölött egy felhő...
Ez a weboldal a Webnode-dal készült
Neked is hatásos weboldalad lehet, ingyen!
Próbáld ki