Buborékszoba
Kezdőlap
>
Versek
>
Lendülés
Lendülés
Halott lábnyomok zsibbasztó zajából
szüli mézédes mámorát a rettenet.
Eltört színskála kifolyó porába
mossa fakuló vágyait, míg menteget.
Nyögi a túlra rebbenő imáját
végcél nélküli álmából riadva.
Bűnös fogócska felajzott képében
hevített kincsét magából kiadja.
Félre válik az egészből kialvó
halvány mozdulat derűbe merülve.
További lendület karmája megreked -
világa zárját mindig is kerülte.
Webnode, az innovatív webépítő
Megnyerő weboldalad lehet ingyen!
Kezdd el